Azta,

milyen régen nem írtam... Azóta elmúlt április, volt kánikula, Erdélyben pedig még az öregek sem láttak ennyi esőt, amennyi lezúdult amikor ott jártam.
Változik az időjárás.
Remélem, nem érjük meg, hogy télen nem esik több hó, nyáron pedig leégeti a bőrünket a Nap.
Ne haljon ki több állatfaj, ne emelkedjen a vízszint, és ne kelljen félni attól, hogy mérget szívunk be a levegővel.
Ipari forradalom, csúcstechnológia- mi lenne, ha megtartanánk a jót, de a rosszat nem erőltetnénk? Itt vagyunk az információs társadalom közepén, minden adott, hogy "kényelmes" legyen az élet autók, olaj meg minden franc nélkül is...
Ja, a világ megváltásához le kell mondani egy csomó mindenről.
De a Földet megtarthatnánk.

OK, ez most nagyon környezetvédős lett... Bocsi.

Végre

valahára! Tegnap is, ma is sütött a nap! Jó régen írtam ide utoljára, gondoltam, akkor már dizájnt is váltok... Igaz, színben nem passzol, de engem ez nem zavar. Majd májusra utolérem magam meg a tavaszi hangulatot.
Jaj, bárcsak várna még az április... csak a jó idő jöjjön meg és maradjon...

Keserű marcipán

A keddi és szerdai hazajutásom a suliból mindig felér egy akciófilmmel, köszönhetően a menetrendeknek, tehát ilyenkor mindig állok a buszon, hogy gyorsabban le tudjak ugrani és szaladni a másikra.
Namármost, ma egy szívszorító jelenet tanúja voltam, miközben a forgóban ácsorogtam: fölszállt a buszra egy idős úr, akit már többször láttam ezen a járaton ebben az időpontban: szegény nagyon nehezen és lassan jár, kész életveszély neki buszozni. Ma az összes ülőhely foglalt volt. Senki nem adta át a helyét neki az elöl ülők közül.
Aztán elbotorkált a második ajtóig. Itt már le tudott ülni. Egy szintén idős, szatyros néni adta át a helyét...
Aranyos jelenet volt, na.

Északi szélesség, keleti hosszúság

November van, és meg lehet őrülni. Ki nem állhatom, amikor ilyen hamar sötétedik, és az ég kora reggeltől alkonyatig mindig szürke! Őrjítő! Világ életemben féltem a sötétben!
Egyébként szerintem ez természetes az embereknél. Hogy rettegik a fénytelenséget. Akkor minden olyan bizonytalan, és a legtöbb információt az agyba juttatni képes szervünk, a szemünk nem működhet 100%-osan. Olyankor a legkönnyebb elbotlani, éles tárgyba tenyerelni, rajzszögbe ülni, amikor nem látjuk.
Remélem, nemsokára elkezd esni a hó, és az égbolt megszabadul ettől a szürke tehertől, ami az élőlények agyát is nyomja.
CSAK LEGYEN MÁR TAVASZ!
(Na jó, a karácsonnyal sincs különösebb bajom.)

Kultúra-rovat: ma volt szerencsém megnézni a WALL-E-t, ami egy ritka aranyos animációs film. Aki nem vérre, adrenalinra vagy csöpögős romantikára vágyik, annak ajánlom.

Le a kalappal, Craig Wood!

Ha jól sejtem, nincsenek sokan, akik megjegyezték a nevét. Én sem. Én utánanéztem. Egyébként Craig Wood "A kör" című film vágója. És szerintem hibátlan munkát végzett. Aki látta a filmet, biztos felfigyelt rá, tudatosan vagy tudat alatt. Amikor a viszonylag nyugis jelenet után egy hirtelen, gyors mozzanat veszi át a helyet a képernyőn, és egy-egy másodpercrtöredékre (többször a film alatt) megjelenik az a kék alapon fehér kör a kazettáról. (Én is csak azért figyeltem fel rá, mert akadozott a DVD, amit néztünk, és többször visszakellet pörgetni.)
Ebből az egészből csak annyit akartam kihozni, hogy a filmek kapcsán sokszor a nevét sem ismerjük annak, akin legalább annyit múlik egy mű minősége, mint a főszereplő híres színészen.
(Pl. a "Macskanő" szerintem nézhetetlen, mert úgy mozgatta az operatőr -Thierry Arbogast:)- a kamerát, mintha be lenne rúgva, és az első 10 perc után a tengeribetegség tüneteit véltem észlelni magamon.)
Ui.: "A karib-tenger kalózai"-nak mindhárom részénél is Craig Wood volt a vágó.

Kultúra-rovat: ha már film, és horror, akkor ajánlanám a "Coraline és a titkos ajtó"t. Első ránézésre nem tűnik félelmetesnek, de ha jobban belegondolunk... (És nekem nagyon tetszett!!!)

Szégyen, gyalázat...

...hogy így néz ki ez a szerencsétlen blog. Sárgulok az irigységtől, amikor másokét nézem. Olyan fantáziadúsak, színesek, és ráadásul a rendszer is olyan, hogy tök jót lehessen kihozni belőle, csak nekem nem megy....
Na mindegy. Azért az is szégyen-gyalázat, hogy 34 ember nem tud 45 percen belül kiválasztani egy anyagot, ami jó lesz kosztümnek. De kérem, ha már kiválasztottuk, szavaztunk, és egyértelműen nyert az egyik, akkor minek utána polemizálni?

Ráadásul nagymamám új taktikával állt elő, hogy többet együnk. Hogy ne kelljen fáradnunk, ő merített nekünk levest. Magamtól feleannyit sem vettem volna. Egy pont oda, ez nagyon szép volt, mama. Megoldottad a gordiuszi csomót.

Kutúra-rovat: aki nem látta a "Nagy Hal" című filmet, az nézze meg. A maga nemében egyedülálló. Anélkül fantasy, hogy az lenne:P

Csontváry

Amikor először megnézegettem a képeit anya albumában, tetszettek. Amikor másodszor, nagyon tetszettek. Harmadszorra eldőlt, hogy ő a kedvenc festőm. Pedig semmit sem festett úgy, ahogy a többiek. És ki tudja. Lehet, hogy az ő szemében tényleg ilyen színekben játszottak Dél-Európa és Nyugat-Ázsia területei.
Mindegy, szép és kész.
(Kiegészítés: kép--> A taorminai görög színház romjai)