2009. szeptember 29., kedd

Sigmund Freud...

... a pszichoanalízis feltalálója 3 részre osztotta az ember láthatatlan belső világát:
(ez a törikönyv szerinti feloszlás)
-ösztönén (ösztönös vágyakat irányítja)
-én (ami visszafogja az előzőt)
-felettesén (külső elvárások alapján irányít)
Ha ezek között egyensúly van, minden OK.
Nekem nem is ezzel a résszel van bajom. De a mi szép magyar nyelvünk furcsaságaiból adódik egy kissé zavaros gondolatmenet-lehetőség: munkálkodik az emberben az ösztönén, melyet szabályoz az én, amit a külső hatások által szabályozott felettesén szabályoz, ez mindjárt 3 én, de én úgy tudtam, hogy az ember csak egyén!
XD Hülye vicc, mi?

Kultúra-rovat: ha már a pszichológiánál tartunk, Agatha Christie összes krimije iszonyú jó, ajánlom mindenkinek (főleg azoknak, akit a bűnügyek és megoldásaik mellett a lélektani vonulat is érdekel).

2009. szeptember 25., péntek

Alkonyat, vámpírok, satöbbi

Egyáltalán nem vagyok rajongó. Az Alkonyat még úgy-ahogy tetszett, egyszer mindenképp elolvasható, az Újhold viszont iszonyú (szerintem). Legjobban ott akadtam ki, amikor a végén a véleményeket elolvastam, ehhez inkább nem is akarnék kommentárt fűzni, még a végén megsértenék valakit, amit nem szeretnék. Ezek között volt valami olyasmi, hogy az első kötet elolvasása után vámpír szeretett volna lenni az egyik rajongó. Ez gondolkodóba ejtett: én mit kezdenék, ha Stephenie Meyer-féle vámpír lennék? Ki is találtam:
1, körbesétálnám a Földet, és gyalog mennék a Földközi-tenger, a Szuezi-csatorna, az Indiai-óceán meg a többi fenekén Ázsiába, aztán Észak-Amerikába, és az Atlanti-óceán mélyén Afrikába;
2, megtanulnám a Föld összes nyelvét;
3, beszereznék egy csomó levelezőpartnert, és meglátogatnám az összeset;
4, én is vega vámpír lennék, és messziről elkerülném a többit;
5, írnék egy rakás útikönyvet, mindegyiket más néven, és lenne elég időm megtanulni normálisan rajzolni;
6, fölmennék a Himalája tetejére, lefeküdnék a hegyoldalra merőlegesen, és legurulnék;

Ha eszembe jut még valami, kiegészítem a listát:)

Kultúra-rovat: ha már a vámpírsztoriknál tartunk, ajánlom Stephen Kingtől a Borzalmak városát. Szerintem sokkal hihetőbb és ijesztőbb, mint az Alkonyat-könyvek gyönyörű, tökéletes vámpírjai. Ezek a Meyer-féle "csodálatos, természetfölötti lények" engem egy picit az őskori népek mitikus világképében felbukkanó hibátlan istenségekre emlékeztetnek, akikre fel lehet nézni és rajongani lehet értük. Én az Edward-Bella párocska történetében is felfedezni vélem az "elérhető elérhetetlen"-paradoxont...

2009. szeptember 24., csütörtök

A fényképek...

... azok a dolgok, amiket én biztosan nem fogok feltöltögetni. Nem bírom őket. Talán azért nem, mert a környezetemben lévők többsége a fotózást tartja a világ legmagasabb rendű művészetének, amivel én képtelen vagyok egyetérteni. Igazából különösebben nem lenne bajom a fényképekkel, csak ne kéne mindig azon hüledezni, hogy húúú, de művészi, meg hűűű, de gyönyörűségesen csodaszép, amikor az csak egy naplemente. Először tényleg tetszik, de a huszadiknál már ugye besokallhatok?
Majd egyszer válaszolja meg valaki, miért jobb a napnyugtakor a tengerparton lovagolni, mit mondjuk hajnalban egy réten? Mert ott több a homok, és hamarabb lesz olyan töksötét, hogy az orromig sem látok? Vagy mert halszag van? T.T És amikor a harmadik tökugyanolyan-mint-az-előző kép után azt találom mondani, hogy enyhén nyálas, mindjárt le akarják harapni a fejemet, és a sok ezer fénykép agyondicsérgetése után oda se bagóznak művészettöri-órán...

Kultúra-rovat: aki még nem tette meg, az olvasson bele az Ember Tragédiájába, mert nagyon jó. Nekem mázlim van, mert olyan kiadás van meg otthon, amihez Zichy Mihály készített illusztrációkat, úgyhogy csak nézegetni is megéri:)

2009. szeptember 23., szerda

Szép, számítástechnika órákat idéző cím: Első blogbejegyzésem

Na, szuper. Sikerült megérnem, hogy én blogolni fogok. Igaz, aki arra számít, hogy magánéletem apró rezdüléseit, lelkem legmélyebb bugyrait és a cselekedeteimet mozgató érzelmi rugókat fogom itt részletesen leírni, annak csalódnia kell. Szerintem az dögunalmas és különben is, kit érdekelek.
Ezért amiről itt néha tájékozódni lehet, az a véleményem dolgokról, az élet nagy kérdéseiről, filozófiáimról (van egypár.)
Ja, és már most tervbe vettem egy "Kultúra" rovat indítását. Film-, könyv-, versajánlók, meg ilyenek...

Sok szerencsét!!!